Haragról

Sokszor találkozunk hangzatos idézetekkel, mi magunk is használjuk ismert emberek szépen megfogalmazott gondolatait, ahogy én tettem most ezzel a Buddha gondolattal, de legtöbbször nem bontjuk ki az értelmét. Igen, nagyon igaz, jaj de szép - mondjuk és továbblépünk gondolataink erdejében tovább bóklászni. A gondolatok jelenünkre gyakorolt hatása is "megér egy misét", de ha ma ez a Buddha idézet talált rám, engedjétek meg, hogy ennek az eszenciáját emeljem ki az én meglátásom szerint.

A harag valóban forró szénként funkcionál, amit nem tudunk olyan gyorsan a másikra, haragunk tárgyára dobni, hogy magunkban ne okoznánk kárt vele. Ráadásul mi emberek hajlamosak vagyunk jó sokáig szorongatni azt a forró szenet...A farkastól megriad őz a veszély felfedezte pillanatában futni kezd, de amint elmúlt a veszély megáll és nyugodtan legelészik tovább. Mi, emberek, a természet más résztvevőivel ellentétben, képesek vagyunk farkasveszélyt látni ott is, ahol csak legelésző őzek vannak és ha valós veszélyből kijövünk, akkor sem bírjuk elengedni azonnal a vedzély érzetét, tovább fejtegetjük az okát, a miértjét, a következményét. Ki ne vette volna már észre magán, hogy egy kis "összezördülés" után tovább görgeti magában a történetet, elmondja magában azt, amit ott, a vita hevében nem mondott ki, sőt, erre válaszol is magának a másik nevében, mígnem annyira belelovalja magát, hogy már bosszut forral, már megtorolni akar, már sokszorosára duzzasztotta magában a dolgot. Már megragadta a forró szenet, amit a másikra akar dobni. A forró szén az adrenalin, noradrenalin és a kortizol, amit a szervezet minden egyes haragos gondolat hatására egyre nagyobb mennyiségben termel, kifárasztva ezáltal a vesét és a mellékvesét. A vesénk az életenergiánk termelője, olyan szervünk, ami nem regenerálódik.Egységnyi energiával rendelkezik, születésünktől fogva csak fogyni tud, pedig nagy szükségünk van rá, mert a vese irányítja a belső elválasztású mirigyeket( pajzsmirigy, nemi mirigyek), ő felel a fogaink, csontrendszerünk, hajunk minőségéért, táplálja a májunkat, lépünket, szívünket. Ha a vesénk bajban van, veszélyben van testünk egészsége, de a lelkünké is, mert a depresszió gyökere is a legyengült veséból ered.

Ezek tudatában azt is mondhatjuk, hogy azt, akire haragszunk jobban szeretjük saját magunknál, hiszen neki nem ártunk a haragunkkal, magunknak annál inkább. 

Nem azt mondom, hogy naponta többször engedjük bántani magunkat úgy, hogy közben vidáman mosolygunk. Azt mondom, álljunk ki magunkért ha bántanak, hagyjuk kibontakozni a konfliktust azonnal, nem az időt húzva, nem a forró szenet szorongatva, hogy mielőbb lezárhassuk és elengedhessük magunkból a haragot. Nincs konfliktus mentes élet, de ne vegyük a kezünkbe a forró szenet azzal a céllal, hogy másra dobjuk azt. Vegyük a kezünkbe helyette életünk irányítását úgy, hogy azt a helyzetet vagy embert, akit a forró szénnel dobnánk, helyezzük jól meghúzott határainkon kívülre.

Legyünk EGÉSZségesek!