Arról, hogy kinek az élete ez
2017.ápr.18
Kinek az életét éled?
Gondolsz néha arra az élet kapujában álló emberkére, aki a te neved viseli, akinek születési dátuma tieddel egyezik, szüleid génjeit örökölte és ujjlenyomatotok megkérdőjelezhetetlenül egyforma? Ő néz vissza rád a tükrödből és az idő szőtte ráncokon kívül nem látsz változást rajta? Szerencsés ember vagy-mondanám, de tudom, nem szerencse, hanem a te munkád eredménye a boldogság. Megérdemled. Éld továbbra is a saját életed.
Minden ember élete nem alakul szerencsésen. Van, hogy adatokon kívül már semmi közös nincs bennük azzal az emberrel, akivel egy cipőbe bújtak reggelente. Van, hogy addig halványul az egyik, ameddig valaki más teljesen átveszi a helyét és már semmi, de semmi nem emlékeztet arra a valakire, aki egykor csillogó szemekkel tervezgetett. Valahol útközben kihullnak hátizsákokból az álmok. Mert az álmok ilyenek. Képtelenek hosszú ideig kapaszkodni omlékony talajon. Az álmoknak szilárd, táplálékdús talajra van szükségük ahhoz, hogy gyökeret eresszenek, de ha már megkapaszkodtak, sok színben pompázó virágokat képesek teremni. Hátizsákokból kihullt álmok helyén nem terem más és a fizika törvényét meghazudtolva, az üresen maradt tér egyre nehezebb lesz. Mert az álmok ilyenek. Kicsúsznak a hátizsákból, de visszajárnak kísérteni. Visszajárnak kora reggeleken, amikor úgy indulsz el a munkahelyedre, hogy a benned maradt sóhajtástól a mellkasod szakad szét. Visszajárnak reggelente amikor a család elhagyta a bázist, te meg ott maradtál tornádó sújtotta övezetben..igen, ahelyett, hogy a kedvenc cipődbe bújva álmaid munkahelyére igyekeznél, ahol megbecsülnek, értékelnek minden benned rejlő tehetséget.
Te kinek az életét éled?
A család, a szerelem oltárán áldozod fel magad minden egyes napon és elhiteted magaddal, hogy ez , ha neked nem is, de jó valakinek? Jó ez a feleségednek/férjednek, jó ez a gyerekednek, jó ez a szüleidnek? Rossz hírem van: Hiába minden. Ha te nem a saját életed éled, ha nem vagy jóban azzal az önmagaddal, aki az élet kapujában állt tervekkel és álmokkal tele, hiába az áldozat, mert körülötted nem lehet boldog senki Ha te lemondtál a boldogságodról, azzal a környezeted boldogságát is térdre kényszeríted. A boldog anya, boldog férj, boldog szülő szerep csak egy ideig játszható. Egyszer lehull minden függöny és minden a játékra pazarolt energiád kárba vész. Hacsak akkorra már nem gyógyszereken élsz és minden mindegyé válik.
Te kinek az életét éled? Miért teszed? Ha a sajátodat élnéd, az is véget érne egyszer, hiszen halandók vagyunk. Miért mondtál le már most az életedről, amikor még nem is éltél?